Raktártechnikai alapfogalmak

A raktár a termelési és elosztási folyamat fontos tényezője, árukészletek átvételére, veszteségmentes tárolására és kezelésére –későbbi időpontban történő felhasználásukig, továbbszállításukig-, kiadására alkalmas létesítmény.

Telepítési vezérszempont: az áru legrövidebb, legelőnyösebb útjának biztosítása, minél kevesebb mozgatás, átrakás.

A fő műveleteken kívül végzett kiegészítő műveletek: csomagolás, csoportosítás, előkészítés, darabolás stb.

A raktározási követelményeket az áruk fizikai, kémiai, biológiai, mechanikai sajátosságai, és a tárolás célja határozza meg.

• Üzemeltető intézmény szerint: mezőgazdasági; ipari v. kereskedelmi; közlekedési raktárak
• Tevékenység szerint: begyűjtő raktárak; nyersanyagraktárak; félkészáruraktárak; készáruraktárak; segédanyag, üzemanyag raktárak; szerszám és készülékraktárak; kereskedelmi és ipari elosztó raktárak; közlekedési (átmenő) raktárak; ipari (üzemi) raktárak; készlettároló raktárak terményraktárak; különleges raktárak.
• Kialakítás szerint: egyszintes; emeletes; magas raktárak; önhordó raktárak

A raktári áruáramlás munkafolyamatai:

járművek kirakása, az áru fogadása (áruellenőrzés); tárolási egységek képzése, raktáron belüli mozgatás, belső anyagmozgatás; betárolás; tárolás (az esetleg szükséges átcsoportosítással); árukiadás, -komissiózás; -belső anyagmozgatás;-közbenső tárolás, ellenőrzés, expedíció kiszállítási egységek képzése; a járművek megrakása.

A raktározott áruegység alakja és csomagolása:

Az áruegység lehet:

• darabáru,
• dobozolt áru,
• köteg vagy tekercs,
• zsák,
• hordó,
• tartály,
• rakodólapos vagy konténeres egységrakomány.

Az áruegység könnyen és lehetőleg géppel legyen kezelhető és a raktárteret jól kitöltő módon legyen elhelyezhető. Célszerű, ha az áruegység vagy annak csomagolása lehetőleg téglatest alakú és a különböző méretű téglatestek valamilyen modul rendszert képeznek, például 800x1200mm raklapmérethez illeszkedőt. A csomagolás teherviselően képes legyen több rétegkötésben egymásra, helyezésére. Amennyiben a szállítási csomagolás erre nem képes, megfelelő egységrakomány-képző eszközt kell választani. A raktárak belmagasságát és a tárolóeszközök alaprajzi elrendezését az építészeti adottságokon kívül jelentősen befolyásolja a megválasztott üzemi és anyagmozgatási technológiához hozzárendelt kiszolgáló géppark.

Rakodólapok főbb jellemzői:

	szélesség	hosszúság	magasság	rakomány tömeg
Sík csere rakodólap(ISO198-65)	800 mm	1200 mm	144 mm	1000 kg
Sík csere rakodólap(ISO198-61)	800 mm	1000 mm	144 mm	1000 kg
Sík raklap vízi száll. ISO329-63)	1200 mm	1600 mm	165 mm	2000 kg
Oldalfalas csere rakodólap	835 mm	1240 mm	970 mm	1100 kg
Műanyag rakodólap(6db lábbal)	800 mm	1200 mm	145 mm	2000 kg
Műanyag rakodólap(3db csúszka)	800 mm	1200 mm	155 mm	2500 kg

800x1200mm-es rakományegység helyszükséglete:

alapterület névleges mérete: 800x1200 mm
rakományegység fő mérete (20-20mm megengedett túlnyúlással) 840x1240 mm
kezelési rés (rakomány és határoló elem között) 60mm helyszükséglet szállításkor és tároláskor 900x1300mm

Acél raktári állványrendszerek szilárdsági vizsgálata (MSZ 13263 szerint)

Teherviselő szerkezeti elemek:

• fő teherviselő szerkezeti elemek: oszlopok, állványlétrák, stb. Amelyek bármelyikének tönkremenetele az állvány összeomlását okozhatja;
• közvetlen teherviselő szerkezeti elemek: hossztartók, kereszttartók, konzolok, polcok, stb. amelyek a rakomány terhét közvetlenül viselik;
• merevítő szerkezeti elemek.

Terhet nem viselő szerkezeti elemek:

• védőkorlátok, fedőlemezek, stb. üzemszerű terhelés nem veszi igénybe.

Csatlakozó szerkezeti elemek: az állványkiszolgálással kapcsolatos erőhatást átadó csatlakozó szerkezetek, a vezetősínek, járdák, pódiumok, lépcsők.

Összekötő elemek: az állvány teherhordó vázszerkezetét, illetve szerkezeti elemeit összefogó gépelemek, kötőelemek (csavarok, csavaranyák), kapcsolóelemek (horgok, kapcsok stb.)

Számításba vehető terhelések:

• Állandó teher: az állványok, valamint az állványokkal erőtanilag szerves egységet képező kiegészítő berendezések saját tömegéből származó gravitációs erő.
• Esetleges terhek: a rakomány tömegéből származó erő. A rakományt a vizsgált hatás szempontjából a legkedvezőtlenebb elhelyezésben kell számításba venni.
• Az állványfolyosón, a járdán, a pódiumon közlekedő targonca kerékterheléséből származó erő.
• Lépcsők terheléséből származó erő. Oly módon kell számításba venni, mintha minden hatodik lépcsőfokon 2000N nagyságú erő hatna megoszlóan.
• Súrlódási illetve villaütközési erő: a rakományegység tömegéből eredő gravitációs erő 15%-a
• Fiktív erők: a gyártási és szerelési pontatlanságból eredő erőhatások. A gravitációs erő 1%-a
• Támaszerő: állványkiszolgáló gépek oldalirányú megtámasztásakor az állványra szerelt vezetősínen keresztül az állványra vízszintesen ható erő.
• Meteorológiai terhek
• Rakodófelületként nem szolgáló pódiumok, járdák terhe.
• Pódiumok, járdák rakományterhe: legalább 300kg/m² egyenletesen megoszló terhelést kell figyelembe venni.

Méretezés: az állványokat teherbírás, merevség, helyzeti állékonyság határállapotokra kell méretezni.

Teherbírás: MSZ 15024 illetve a vékonyfalú szelvényekre vonatkozó fejezet szerint.

Merevség: fő teherviselő elem rugalmas kihajlása a teljes hossz legfeljebb 1/100-a, a közvetlen teherviselő elem legnagyobb rugalmas lehajlása kétoldali alátámasztás esetén a támaszköz legfeljebb 1/200-a, konzolos kialakításnál a konzolhossz legfeljebb 1/150-ed része.

Az állvány egészének vagy egyes elemeinek teherbírását és/vagy merevségét számítás helyett próbaterheléssel is meg lehet határozni.

Szerkezeti anyag: az acélanyag a szerkezet legalacsonyabb környezeti hőmérsékletén se kerüljön ridegtörési határállapotba. Az anyagjellemzőket az MSZ 15024 szerint kell figyelembe venni.

Méretezési erőhatások (nem felrakó gépes raktári állványszerkezeteknél):
MSZ 13263 szerint: saját tömeg kiegészítő berendezésekkel.
Mértékadó terhelési tényezők:

• hasznos teher a legkedvezőtlenebb elhelyezkedésben;
• mozgó teher a vizsgált szerkezeti részen legkedvezőtlenebb helyzetben x1,2(dinamikus tényező);
• vízszintes erők a hasznos teherből+2% (az állványlétrák síkjában és arra merőlegesen is);
• vízszintes erők a rakomány be illetve kihelyezésekor ami a mozgatott rakomány súlyerejének 15%-a;
• véletlenszerű ütközés egy rakomány súlyerejének 15%-a de legalább 1000N erőhatás a legkedvezőtlenebb helyen felvéve.

Pódium, járdák, lépcsők terhelése: általános esetben 2000N/m² járószint terhelés a járda középvonalon felvett 1000N/m vonalterhelésből számított vagy 1000N koncentrált erő közül a kedvezőtlenebb érték.

Amennyiben a pódiumra rakomány is kerülhet pl. feladóhelyen, akkor a rakomány súlyerejét de legalább 5000N/m² terhelésből származó erőt figyelembe kell venni.

Ha a padozaton vagy a pódiumon targonca is közlekedik, a keréknyomásból származó erőt 1,2 dinamikus tényezővel felszorozva figyelembe kell venni.

Szabadban felállított raktári állványoknál a meteorológiai hatásokat az MSZ 15020 és MSZ 15021 szerint kell számítani.

Minimális szelvényméretek: nyitott szelvények falvastagsága:2mm, zárt szelvények falvastagsága:1,5mm.

Utak, távolságok

A raktári technológia meghatározása előtt a tervező egyeztessen a beruházóval, hívja fel a figyelmet a hatóságokkal való együttműködésre, jegyzőkönyvben rögzítsék a hatósági tűzvédelmi és munkavédelmi elvárásokat.

Kiinduló adatok:

• raktárban éghető anyagú födém, tetőszerkezet és a raktározott éghető anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani;
• az építményhez a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres felvonulásához bejáratot kell biztosítani.;
• a 40 méternél szélesebb helyiségben középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8méter széles keresztirányú utat,
• a 40 méternél nem szélesebb helyiségben hossz irányban 2,4m széles , valamint 30 méterenként 1,8 méter széles kereszt irányú utat,
• a 15 méternél nem szélesebb helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles utat,
• állványos raktározás esetén a technológia szerinti utat,
• a létesítmény közlekedési és vízszerzési helyekre vezető útjait, a helyiségben a villamos berendezés kapcsolóját, tűzvédelmi berendezéshez vezető utat, kiürítési utakat, leszűkíteni még átmenetileg sem szabad.
• 400m² alapterület felett a 2,4 méteres és szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni.

Raktártechnológiai útszélességek:

• gépi állványkiszolgálásnál a gép (befordulási) útszükségletét + 0,1-0,1m biztonsági hézagot,
• állványok közötti egyirányú gyalogos közlekedésnél kis tárgy szállításánál 400mm-ig, 0,8m-t, két irányúnál 1,3m-t,
• gyalogos közlekedésnél 700 mm-nél nem szélesebb kézikocsi használatával egyirányú közlekedésnél 1,3m-t, két irányúnál 2,2m-t,
• 1,2 m széles elektromos targoncaút szélessége egy irányú közlekedésnél 2 m-t, két irányúnál 3,5m-t kell biztosítani.

Leggyakrabban használt raktártechnológiai alapfogalmak

Áru:

a tárolás tárgya anyag, illetve termék

Árufajta:

egymáshoz közel álló tulajdonságú cikkelemek gyűjtőneve.

Biztonsági készlet:

két szállítás közötti, a felhasználás (fogyasztás) folyamatosságát elősegítő, cikkelemenként meghatározott árumennyiség.

Cikkelem:

a tárolás és forgalmazás megkülönböztetett tételeként együtt tárolható azonos árufajták.

Cikkelem szám:

a raktárban tárolt cikkelemek száma.

Darabáru:

olyan áru, amelyre a darabonkénti egyedi mozgatás jellemző (pl. zsák, doboz, köteg, láda, bála, stb.

Forgó készlet:

a cikkelemenkénti raktárkészletnek biztonsági készlettel csökkentett része.

Raktárkészlet:

a raktárban az adott időpontban tárolt áru mennyisége, meghatározott mértékegységben kifejezve.

Rúdanyag:

darabonként vagy kötegben kezelhető egyenes anyag, amelynek szelvénymérete a hosszához képest nagyságrenddel kisebb.

Szálanyag:

hajlékonysága miatt csak kötegben kezelhető rúdanyag.

Utánrendelési készlet:

a cikkelem készlet alsó határa, amelynek elérésekor az áruutánpótlás megrendeléséről intézkedni kell,

Raktári állvány:

Olyan szerkezet, amely az áruk (termékek) tömegéből származó terheléseket felveszi, lehetővé teszi az áruk (termékek) rendezett és károsodás nélküli tárolását.

Állványrendszer:

raktári állványok meghatározott tárolási és anyagmozgatási technológia szerint összeépített rendszere

Állványsor, rekeszsor:

a rekeszoszlopok (mezők) vízszintesen egymás mellé épített sora. "L" szelvényű oszlopoknál zárt (alapmező), nyitott (közbenső mező) és félig zárt (kiegészítő mező) rekeszoszlopok kialakítása lehetséges. A három elrendezési módozatnál a vízszintes síkban mért oszlopok közötti távolság növekedően változó. Az oszlopokra jutó terhelés mértéke nem minden esetben indokol "T" szelvényű beépítést, elegendő az "L". "Ω" szelvénynél egységes a kialakítás módja.

Egysoros (szimpla) állvány:

soros állványrendszer, általában egy, egyes elrendezéseknél két oldalról kiszolgált állvány. Egyoldalas burkolattal ellátható.

Kétsoros (iker vagy dupla) állvány:

soros állványrendszerben, általában két egysoros állványból összeépített kétoldali kiszolgálású állvány. Középsíkban burkolattal ellátható.

Fiókos állvány:

teherhordó eleme kihúzható fiók.

Állványrekesz:

a raktári állvány két oszlopsík és/vagy két tároló sík (ok) (polc) által határolt és meghatározott mélységű, egy vagy több rakományegységet befogadó része.

Tároló szint:

a tároló helyek (rekeszek) alsó vízszintes síkja

Polc (tároló sík):

két állványoszloppal, illetve állványlétrával vagy állványoszlop síkkal határolt vízszintes vagy közel vízszintes tároló elem.

Rekeszoszlop (mező):

a raktári állvány függőlegesen, egymás fölött elhelyezkedő rekeszei.

Soros rekeszes állványrendszerek:

teherhordó elemük sík lap,(a állvány hosszanti osztása; b állvány szélessége; h rekeszmélység; c állvány magassága; e tároló szint osztása; f rekeszmagasság; g rekeszszélesség; n rekeszoszlopok száma; l tároló szintek száma; n x a állványsor névleges hossza; L állványsor teljes hossza; Meghatározó szerkezeti részei: oszlop, polc.)

Polcos állványrendszerek:

olyan rekeszes állványrendszerek, amelyeknek terhelhető alsó síkja csavarkötésű vagy kapcsolható állványkerethez csatlakozó acéllemez polc. Állványkeretekből, polcokból, kiegészítő állványelemekből készülnek.

Kapcsolható állványrendszerek:

az állványkeretekhez kapcsolóelemekkel csatlakoznak a merevítők és a teherhordó elemek.

Állványhossz:

a kiszolgáló út hossztengelyével párhuzamos állványméret

Állványszélesség:

a kiszolgáló út hossztengelyére merőleges állványméret.

Állványmagasság:

az állvány legmagasabb pontjának a felállítási szinttől mért távolsága.

Tároló csatorna:

az utántöltő állványrendszer vízszintes és függőleges irányban ismétlődő eleme, amelyben a tárolt áru a betárolási helytől a kitárolás helye felé halad.

Teherbírás:

rakományegységben megadott terhelhetőség.

Munkavédelmi, balesetvédelmi információk:

A dolgozók egészségére, testi épségére fokozott veszélyforrás lehet a hiányosan karbantartott, szabálytalanul üzemeltetett anyagmozgató, teher emelõ gép, berendezés vagy eszköz. Az emelõ gépeket, állványos tároló berendezéseket a gazdálkodó szervezet az emelõ ép biztonsági szabályzat szerint üzemeltesse, az emelõ gép és környezete feleljen meg a vonatkozó elõírásoknak.

A gépek, tároló állványok és az egyéni védõ eszközök munkavédelmi megfelelõségi hatósági tanúsítvánnyal rendelkezzenek. A területileg illetékes munkavédelmi főfelügyelõség a mûszaki és biztonságtechnikai megfelelőség mellett a fővizsgálatok meglétét is ellenőrizheti.

A ZENIT Kft. által forgalmazott gépek, eszközök, berendezések munkavédelmi megfelelőségét -a bizonylatok birtokában- akkreditált laboratórium állapítja meg. Az üzemeltető minden emelőgéphez -lehetőleg 2 v. 3 kitéphető másolatos- emelõgép naplót vezessen. A naplót az emelõgép kezelője töltse ki és írja alá. Ellenõrzésre jogosult a gazdasági vezetõ, a munkavédelmi vezetõ, az emelõgép ügyintézõ illetve szakértõ, valamint az ellenõrzõ hatóság. Ellenõrzéskor a másolati lapot ki kell tépni.

Az állványokkal, tárolóberendezésekkel kapcsolatos eseményeket nyilvántartó füzetben kell vezetni, Fel kell tüntetni a sérülés, meghibásodás tényét valamint a javítás időpontját. Folytonossági hiányosság vagy tartószerkezet deformáció esetén az állvány rendeltetése szerint nem használható Az emelõgép a teherfelvevõ eszköz az állvány minden elõírt okmányát a kiselejtezéséig meg kell õrizni, Az emelõgép, állványszerkezet használati utasítása mindenkor a kezelõ rendelkezésére álljon, Az emelõgépekkel, állványokkal kapcsolatos üzemeltetõi tapasztalatokat és üzembiztonsággal kapcsolatos eseményeket a nyilvántartó naplóban írásban rögzíteni kell.